A 20. század második felének egyik legkiválóbb magyar építészéről most kiderült, hogy remek amatőr fotós is volt. Csaba László távoli helyekre jutott el a kádári Magyarországról, például Brazília frissen elkészült, semmi közepén felépített új fővárosába. Eddig lappangó képeit a Fortepanon végre bárki megcsodálhatja.
Bővebben >>>A 88 éves korában elhunyt Finta József épületei nélkül Budapestet el sem tudnánk képzelni, de rajzai, urbanisztikai gondolatai is maradandó értéket képviselnek. Nevéhez köthető, bár messze nemcsak az ő hibája az 1960-as évek talán legsúlyosabb városépítészeti tévedése, a Duna-parti szállodasor, de azt is ő mutatta meg, hogy lehet érzékenyen beilleszteni nagy kortárs épületeket vagy akár egy plázát a történelmi városszövetbe. Kevesen tudják, hogy ő tervezte Dunaújváros első, skandináv ihletésű modern lakóházát a szocreál után, hogy megérte egyik meghatározó épületének a lebontását, és hogy fotózás helyett vázlatfüzettel a kezében járta Európa nagyvárosait. Nekrológ.
Bővebben >>>Két fiatal építész, Major Zoltán és Müllner Péter olyan gondossággal állították helyre a cserépváraljai modern templomot, ahogy eddig szinte csak középkori műemlékeket volt szokás. A Média Építészeti Díjának idei nyertese megmutatja, hogy az 1960-as évek modernje ma már ugyanúgy történeti építészetnek számít, mint a régebbi koroké, és hogy a magyar vidéken rengeteg hasonló, kevesek által értékelt csoda rejtőzik.
Bővebben >>>Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában még mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.
Bővebben >>>Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsábáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.
Bővebben >>>Alig egy lépésre van tőlünk, hogy átlépjünk a virtuális-, avagy metavalóságba. Rendhagyó kormagyarázat Babiczky Tibor költőtől.
Bővebben >>>Van egy hely Pasaréten, ahol plasztikusan kirajzolódik egy másmilyen Budapest képe. Egy Budapesté, amelyet nem rombolt le a 20. század egyik legvéresebb városi csatája, amely békében és szabadságban fejlődhetett volna. Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? alapítóinak cikke a Válasz Online-on.
Bővebben >>>
