Szlovákiával együtt Európa utolsó nagy vásárlói vagyunk az orosz piacon. Gázból még többet is vesz az MVM a háború kitörése óta, mint korábban, és a Mol sem siet lemondani az orosz olajról. A Lukoil körüli balhé után érdemes áttekinteni, hogy mit tett a háború a magyar és az európai energiával.
Bővebben >>>A magyar és a szlovák kormány óriási botránnyá dagasztotta a Lukoil elleni ukrán szankciót, miközben közel a megoldás és nincs gond az ellátással. Lehet, hogy orosz olajvállalatok belháborúja áll a háttérben. Egy biztos: a kormányzati nyilatkozatok még most sem stimmelnek.
Bővebben >>>Az ukránok azt állítják, hogy nem zártak el egy csepp olajat sem a százhalombattai és a pozsonyi finomítók elől. A magyar és a szlovák kormány szerint viszont elzártak egy csomót, és válaszul szankciókkal fenyegetik Kijevet. A vita azután robbant, amikor a magyar és az orosz külügyminiszter New Yorkban tárgyaltak.
Bővebben >>>Még mindig nincs szerződés a Mol és a horvát Janaf között az Adria olajvezeték idei használatáról, ráadásul ez csak egyetlen csatája a háborúnak, amely felesleges károkat okoz mindkét országnak.
Bővebben >>>Törvény lett a lapunk által márciusban megszellőztetett tervezetből, amely lehetővé teszi az állami kastélyok ingyenes magánkézbe adását. Az ötletgazda Lázár János azt állítja, mindössze az a célja, hogy néhány tőkeerős magyar nagyvállalat, például a Mol, a Richter és az OTP „örökbe fogadjon” egy-egy épületet. A jogszabály szövege azonban továbbra sem csak erről szól – hogy miért, azt legfeljebb találgatni lehet. A vállalati kastélyok ötlete mindenesetre egy késő Kádár-kori elképzelést melegít fel, ami annak idején megbukott.
Bővebben >>>A magyar kormány éppen egy éve állította be óriási győzelemként, hogy sikerült kihúznia magát az Oroszországra kivetett EU-s olajembargó alól, csakhogy az orosz olaj Kárpát-medencébe pumpálása kockázatos: egyre kevesebbet szabad használni belőle, az egyetlen lehetséges alternatívája pedig brutálisan megdrágult. Így foszlik szerte az illúzió, hogy az uniós szankciók megkerülésével majd olcsón lehet tankolni itthon.
Bővebben >>>A Mol Campus felhőkarcolója megtöri a rendszerváltás után elfogadott tabut a toronyházak építésével kapcsolatban, egyúttal megkérdőjelezi a legfontosabb történeti épületek és a természeti formák kiemelt jelentőségét is. Pedig ma már nem a felhőkarcoló a kuriózum, hanem a hagyományos európai város: a globalizáció világszerte homogén toronyépítészetet hozott létre, amiből hiányoznak a valódi megkülönböztető jegyek. Intő jel, hogy nagyon kevés olyan város volt a világban, ahol egy torony felhúzása után sikerült gátat vetni az újabbak építésének.
Bővebben >>>Ha ma elítélik a Mol-vezért, az egyben azt is jelenti, hogy létezhet olyan EU-tagállam, amelyben bizonyítékok nélkül szolgáltatnak „igazságot”.
Bővebben >>>
