Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget a második világháború egyik leghosszabb városostroma: Budapest romokban hevert. A Bécsi kapu téri evangélikus templom alatti óvóhelyen háromtucat ember majd’ két hónapot töltött. Köztük volt a fiatal Bagár Iván segédlelkész, aki családját vidékre küldte, de ő szolgálati helyén maradt. Nemrég felfedezett kéziratos naplója és az abból rendezett kiállítás nemcsak az ostromban szerzett sérülésébe belehalt papnak, de a felfoghatatlan gyötrelmeket kiálló vári lakosoknak is emléket állít.
Bővebben >>>Tombol a Trump-tornádó, de vajon jó-e ez Magyarországnak? Forintosítható-e Orbán Viktor és az elnök barátsága? Milyen világ jönne, ha minden országot patrióta harcostársaink vezetnének?
Bővebben >>>Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők, de tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.
Bővebben >>>Az európai autóipar lassan válságba süllyed, egyre többen követelik, hogy az EU vonja vissza az új belsőégésű motoros autók betiltásának 2035-ös határidejét. Lehet, hogy nem lehet egyszerre ragaszkodni a jóléthez, és megoldani a klímaválságot.
Bővebben >>>A lutheránus paplak árnyéka rávetül a kancellári életműre: még az azóta gyakran kárhoztatott Willkommenskultur mögött is felsejlik. Esszébe torkolló recenzió a hazai evangélikusok világi vezetőjétől, korábbi berlini nagykövettől.
Bővebben >>>Hogy bukhatott meg másfél hét alatt egy 54 éve uralkodó rendszer Szíriában? Milyen tanulságai vannak a francia és a német kormány bukásának? Mi történt a román elnökválasztáson? Mit gondoljunk a magyar miniszterelnök újabb békemissziójáról? Szerkesztőségi podcast.
Bővebben >>>Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.
Bővebben >>>Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolata így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.
Bővebben >>>A két legnagyobb rendszerellenes párt, amely felmondaná a zöld energiáról és Ukrajna támogatásáról szóló nemzeti konszenzust, együtt már 30 százalék feletti népszerűségnek örvendhet. Ezek bizony válságra utaló jelek. Csakhogy: 2004-ben a mutatók ennél is rosszabbak voltak, és akkor óriási felemelkedés követte a nehezebb éveket. Mi és miért történik a németeknél? Mutatjuk.
Bővebben >>>Kína óriási erőfeszítéseket tett a technológia fejlesztéséért, és a Brüsszelben tervezett védővámok kijátszására egyre több gyárat telepít Európába. Ebben egyik legfontosabb partnere a magyar kormány.
Bővebben >>>Egy német tanulmány megmutatja: a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek a valóságban kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus írása.
Bővebben >>>A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…
Bővebben >>>Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. Bevezetnék a félig-meddig tagságot, és az autokráciába átcsúszó tagállamok kizárhatóságát.
Bővebben >>>A héten sorozatos magas szintű találkozókkal próbálja enyhíteni a francia és a német kormány a közöttük kialakult feszültséget. Az ukrajnai háború ugyanis fellobbantotta az EU két vezető tagállama közötti feszültséget: geopolitikai, védelmi és energetikai kérdésekben is gyökeresen eltérően gondolkoznak a felek.
Bővebben >>>A klíma- és energiaválság miatt egyre több ország látja be, hogy mégiscsak szüksége van atomenergiára: Japán újraindítja álló reaktorait, Belgium és Németország elhalasztotta az atomstopot, Európában sorra jelentik be az új erőmű-projekteket. Kérdés azonban, hogy a hangulatváltozás a múlt hibáinak belátásán túl ténylegesen is elhozza-e a nukleáris reneszánszt. A francia és amerikai atomipar ugyanis több évtized ideológiai ellenszél és befektetéshiány miatt fájóan leépült, és a nukleáris energiának legalább akkora, ha nem nagyobb „Oroszország-problémája” van, mint a fosszilisnak.
Bővebben >>>
