Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét kérdezzük. Podcast.

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kormánypártok választási sikere és az egyre jobban szekularizálódó lakosság között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet.

Először kerültek többségbe Magyarországon a nem vallásosak: a római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezret veszítettek – derül ki a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adataiból. Vendégszerzőnk rámutat: a történtek pontosan illeszkednek a kelet-közép-európai trendbe, ám ennyivel mégsem intézhető el a kérdés.

Összesítettük a hazai és a szomszédos országok legújabb népszámlálási adatait. Határon belül 340 ezer ember tűnt el az elmúlt tíz évben, és a határon túli utánpótlás is jórészt elfogyott. Elemzés.

Holnapután lezárul a romániai népszámlálás első, önkitöltéses fázisa: erdélyi szervezetek nagy erővel mozgósították a magyarokat, hogy minél többen rögzítsék adataikat az interneten. Úgy tűnik, a kampány sikeres volt, mert a magyarlakta megyékben átlagon felül volt az aktivitás. Ez azért fontos, mert Romániában a törvény bizonyos kisebbségi jogok helyi érvényesülését 20 százalékos számarányhoz köti.