A Válasz Online külsős szerzők számára indított, előválasztás utáni értékelő sorozatában – Lányi András, Tordai Csaba, Körösényi András és Illés Gábor után – Kovács Tibor írása következik.
Bővebben >>>Csak a TAO-támogatásból épített stadionhoz vagy az ajándékozásokkal felépített médiabirodalomhoz fogható innováció, ahogy megszületett az újkori magyar mozitörténet első „kampányfilmje”. Az idézőjel kell, hiszen a hivatalos besorolás szerint az Elkúrtuk független művészfilm. Önmagában ez utóbbi tény többet mond 2021. magyar közéletéről, mint bármilyen publicisztika.
Bővebben >>>Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése tehát, hogy mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?
Bővebben >>>Egy jó esténk lenne az ellenzék győzelme esetén, mondja Lovasi András, akit a Válasz Online-on debütáló új albuma megjelenése előtt kérdeztük politikáról, közhangulatról, kitüntetésekről és államilag pénzelt koncertekről.
Bővebben >>>2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.
Bővebben >>>Kikhez vándoroltak a kormányzati civil és kulturális pénzek? A témában oknyomozó cikkeket közlő Bódis András kollégánkat kérdezzük.
Bővebben >>>Pártközeli egyesületeket, alapítványokat halmoztak el támogatásokkal az előadó-művészeti szervezetek támogatási keretéből is.
Bővebben >>>A Válasz Online most mélyfúrást végzett, átvilágítottunk több száz nyertes szervezetet, s arra jutottunk: az új finanszírozási mechanizmust egyszerűbb lett volna egyenesen Választókerületi Pártalapnak nevezni. Szinte mindenütt Fidesz-segédszervezetek nyerték a nagy pénzt – például buszra, ingatlanra, kommunikációra: azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra.
Bővebben >>>Megtörténhet, hogy egy tehetséggondozó intézmény – mondjuk így – igazít a profilján, és fő funkciójának azt tekinti, hogy szellemi holdudvart építsen az aktuális kormánypártnak. A kétségtelenül nagy múltú és számos nehezen vitatható oktatási eredményt felmutatni képes MCC-vel lényegében ez történik. Igen, létezik ez a műfaj, viszont nem összmagyar tehetséggondozó a neve. Hanem: pártalapítvány. A Válasz Online levonja a Tucker Carlson-látogatás apropóján kezdődött vita tanulságait, egyúttal – hasábjainkon – le is zárjuk azt.
Bővebben >>>Bár a BDPST-csoportot már 55 milliárd forintnyi baráti, állami óriáshitel nyomja – a kormányfő vejének üzleti „előkóstolóit” pedig további tízmilliárdok –, a Tiborcz István-féle érdekkör mégsem húzza be a féket. Ehelyett további vagyontárgyakat áramoltatnak magukhoz. Ráadásul a NER olyan tartóoszlopai kínálják fel nekik portékáikat szíves megvételre, mint a nyitóképünkön szereplő Balázs Attila, Adnan Polat és Mészáros Lőrinc. Galyatetői grandhotel, naperőmű-óriásprojektek, erdélyi tejporgyár- és gyümölcsfeldolgozó-részesedések kerültek a kiskosárba a közelgő választások előtt.
Bővebben >>>Télen, még a Covid-időszakban jött a hír, hogy a paloznaki polgármester az egész faluban változtatási tilalmat rendelt el, azaz egy időre megálljt parancsolt az újabb Balaton-felvidéki építkezéseknek. A legradikálisabb településvédelmi eszközt bevető Czeglédy Ákost a nyári főszezon kezdetén arra kértük, segítsen megfejteni, kik felelősek a tókörnyék „félrefejlesztéséért”. Szerinte a nagypolitika annyiban hibás, hogy bürokráciacsökkentés címén a lovak közé dobta a gyeplőt, és – talán akaratán kívül – teret engedett a befektetői butaságnak.
Bővebben >>>„Az autópálya-mutyik nem a tendereknél kezdődnek. Öt vagy tíz évvel korábban. Az előkészítés elindításánál” – meséli Reményik Kálmán. Az állami autópályakezelőt 2010-ig vezető egykori topmenedzser konkrét példán is illusztrálja, hogyan lehet felosztani a piacot bőven azelőtt, hogy a tendereket kiírták volna. Reményikkel egy kis faluban, a festői Vászolyon beszélgettünk annak apropóján, hogy a kormány most 35 évre koncesszióba adná a meglévő magyar autópálya-hálózatot – merthogy emberünk ma már sajtot készít az általa alapított Vászolyi Sajtmanufaktúrában.
Bővebben >>>A valóság az, hogy a százas lajstromból legfeljebb 14 főnek van szoclib múltja vagy ellenzéki jelene – de az ő többségük is betagozódott már a NER-be. Átvilágításunkból kiderül továbbá, hogy a lista bő fele Fidesz-kompatibilis figurákból áll.
Bővebben >>>Ez az ügy még a jelenlegi jogszabályok mellett is kimeríti a hűtlen kezelés tényállását, sőt a legfőbb ügyészen is számon kérhető a kötelezettségszegés, hiszen hivatalból eljárást kellett volna indítania a közjavak elherdálása miatt – írja Papp József a cafeteria-rendszer bedöntésével a kormány által a magyar adófizetőknek okozott, súlyához képest keveset tárgyalt kárról. A Corvinus nyugdíjas […]
Bővebben >>>Kultúrjavakról és kultúrszemétről terveztük a HetiVálasz aktuális szerkesztőségi beszélgetését, de végül az Orbán-rendszer titkának boncolgatásáig jutottunk. Hogyan fordult szembe a NER korábbi kultúrharcosa, Szakács Árpád Orbán Viktorral és a kultúrpolitikai vezetéssel? Hogyan lett a bulvárból erőforrás? Hol kell keresni a NER tartósságának titkát? Heti podcastadásunkban Ablonczy Bálint, Borbás Barna és Stumpf András beszélget.
Bővebben >>>
