Bonyolult emlékezetpolitikai konfliktusok megoldásához nem erőre van szükség, hanem empátiára és jószándékra. Teszünk egy egészen konkrét javaslatot a hegyvidéki Turul-ügy megoldására.

Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.

Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.

Egy oslói jellegű síközponthoz a Normafán nincs elég hó és nincs elég hideg. Ne legyenek illúzióink: a méregdrága síinfrastruktúra kiépítése pont azokat a táji és a természeti értékeket tenné tönkre, amelyekhez az emberek többsége ragaszkodik. Gálhidy László válasza Jeszenszky Gézának.

A Magyar Sí Szövetség korábbi tiszteletbeli elnöke cikkünk nyomán a hóágyúzást ellenző természetvédőkkel vitatkozik.

Rengeteg minden épül és változik hamarosan a Normafán, de a sok fejlesztés közt elveszhet az erdei kirándulóhely jelleg. Összeszedtük, mi minden történik Budapest kedvenc hegyén.