Azt még a teljes gőzzel üzemelő Rogán-művek sem tudja elhitetni, hogy az iskola felesleges, hogy tanár nem kell. Még a Fidesz törzsszavazóival sem. Hacsak nem jön Gyurcsány Ferenc… Persze jön. De nem baj. Nem kell törődni vele. Vélemény.
Bővebben >>>Rendszeres szerzőnk szerint a megoldás rég nem oktatási-politikai kérdés, mert Magyarországon újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Vélemény.
Bővebben >>>A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika-kémia szakos tanárát múlt pénteken rúgta ki az illetékes tankerület, amiért – a kiüresített sztrájk helyett – polgári engedetlenséggel hívta fel a figyelmet a közoktatás tarthatatlan állapotaira. Megbánta-e, amit tett? Vajon miért most rúgták ki őket, és mit érzett a szerdai élőlánc-tüntetésen?
Bővebben >>>Ha nincs elég természettudományos tanár, nem biztos, hogy legközelebb lesz az országban olyan tudáscentrum, ami egy járvány idején képes a szükséges gyógyszerek gyártására – hangzik el a figyelmeztetés hármas interjúnkban.
Bővebben >>>„Vállalkozók tömegével együtt vallom, hogy a jól képzett munkaerő sokkal többet segít az üzletben, mint a 15 százalék helyett 9 százalékos nyereségadó” – írja lapunknak a vállalkozó.
Bővebben >>>A döntéshozók által kijelölt út vakvágány, mert a pedagógust és a diákot is biodíszletként kezeli. Bakonyi Gergely középiskolai tanár irodalomtörténész hozzászólása a Válasz Online-on folyó, tanításról szóló vitához.
Bővebben >>>Az Állami Számvevőszék kutatói nem állították, hogy kevesebb nő kellene a felsőoktatásba. Hanem a kormány által annyira utált genderkutatást végeztek oktatási témában. Csakhogy ezt nem magyarázhatták el, mert saját elnökük tiltotta meg, hogy nyilatkozzanak.
Bővebben >>>Ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk, az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni létezésünk értelmetlenségét – véli gimnáziumi tanár vendégszerzőnk, Polyák-Pásztor Diána, aki a közoktatásról és humán műveltségről hasábjainkon kibontakozott vitához szól hozzá.
Bővebben >>>Az elmúlt öt évben nagyjából megfeleződött a potenciális matematikaszakos pedagógusok létszáma. A gimnáziumokban már súlyos tanárhiány mutatkozik, ráadásul sokan elhagyják a pályát. Hogy állunk az utánpótlással? Miért volt sokkoló látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárokat? Interjú Keleti Tamással, az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelősével.
Bővebben >>>Ezrek kerültek bajba amiatt, hogy az állam Magyarország legnagyobb kényszerkatáztatója: több ezer bújtatott állami foglalkoztatottat alkalmazhatnak katás vállalkozóként. Tanárok, orvosok, nővérek, gyógytornászok, dietetikusok tömegei kényszerülnek váltani azért, mert az állam eddig maga is a katát használta olcsó bérezésre – főként a részmunkaidős és túlórás foglalkoztatottak számára. Három területen – az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy terén – mutatjuk be, milyen hatásokkal járhat, amikor az állam nem mondja ki, hogy adót emel, hanem csalót kiált. Önmagára is.
Bővebben >>>Igenis be kell vetni új módszereket és akár el is kell engedni ókori szövegeket cserébe azért, hogy a diákok olvassanak és gondolkodjanak, az előrehozott érettségi műfajával nincs gond, az érettségi pedig úgy látszik, korrektebben zajlik egy átlagos gimnáziumban, mint az elit egyházi intézményekben – Nényei Pál nagy port kavart írására válaszol Horváthné Vass Ildikó.
Bővebben >>>A magyar iskolarendszer jelen állapotában semmit sem tud kezdeni a klasszikus tanár-diák viszony felborulásával, a köznevetségbe fulladt középszintű érettségivel, az iskolai koncentrált mentális és fizikai jelenlét válságával, ezért megújulása elkerülhetetlen – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. A gimnáziumi magyartanár szerint a megalázó pedagógusi fizetés az oktatásügy igen súlyos krízisének egyik tünete csupán, és már ma is olyanok az állapotok, hogy Magyarországra elég lenne tíz gimnázium. Az egész országban.
Bővebben >>>A régi-új kormány megalakulása nem hozott érdemi változást a közoktatás helyzetében, a kormányzati kijelentések továbbra is a társadalmi vélemények tükörképének foghatók fel. Pedig a társadalom támogatása nélkül nem lesz változás, anélkül a sztrájk sem hatékony eszköz. Miklós György, a Szülői Hang Közösség társalapítójának írása.
Bővebben >>>„Nem nyertük meg a tömeget. Ezért nem sikerült változást elérnünk a minket érintő problémákkal kapcsolatban” – írja lapunknak küldött felhívásában Lakatos Máté történelemtanár. Vendégszerzőnk ezért megfogalmazta azokat a hívószavakat és főbb gondolatokat, amelyek segítségével megszerveződhet a tömeges szolidaritás a pedagógusok ügye mellett.
Bővebben >>>„A döntéshozók lényegében kivették a sztrájkot, mint nyomásgyakorlási eszközt a pedagógusok kezéből. Utolsó lehetőségként maradt a polgári engedetlenség. Pontosabban van még egy. A legutolsó…”
Bővebben >>>
