Márki-Zay Péter szerint egyáltalán nem áll olyan jól az ellenzék szénája, mint gondolják – többek között ez is kiderült a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Válasz Online által szervezett vitáján. Fekete-Győr András szerint csak 700 politikai végrehajtót kellene kirúgni a közigazgatásból a nagy megtisztuláshoz.

Orbán merész húzásával új mintát teremtett Európában, amikor nyugati engedély nélküli oltóanyagok millióit rendelte meg. Ezért lett Magyarország második az átoltottságot tekintve az uniós államok közül. Aminek örülhetünk, a járványkezelés más mutatóinak viszont a legkevésbé sem.

Németországi vendégszerzőnk megmutatja, hogyan múlott az ottani pillanatnyi belpolitikai érdekeken a Fidesz kitessékelése az Európai Néppártból. Georg Paul Hefty szerint a KDNP maradása viszont kétszínűségre vall – minden szereplő részéről.

Habár az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából való mai kilépés még nem jelenti automatikusan a Fidesz felfüggesztett néppárti tagságának végét is, a szakítás visszavonhatatlan. Európa legnagyobb, jobbközép pártcsaládja és a magyar kormánypárt útjai ideológiai és személyes okok miatt végleg elváltak.

A 2005 óta ellenzékből politizáló Mihail Kaszjanovot Putyinnal való munkakapcsolata mellett az ellenzék Alekszej Navalnij bebörtönzése utáni kilátásairól is kérdezzük. Meg arról, hogy néz ki Moszkvából a 2010 óta bimbózó magyar–orosz barátság, és liberálisként visszaadná-e Ukrajnának a Krímet.

Verseghi-Nagy Bálint szerint nem Orbán Viktor lopta el a rendszerváltást, azt a magyar értelmiség dobta oda neki, amikor nem végezte, nem végzi el a dolgát.

A magyar politikából fájdalmasan hiányzik a konzervatív-liberális alternatíva, ami a nyugati civilizáció egyik legerősebb tartóoszlopát képezi. Pedig az Orbánban csalódó jobboldali szavazókat ilyen tartalommal lehetne megfogni, állítja vendégszerzőnk, Papp József.

Az ország alapinfrastruktúrájának „hazahordása” a vírusidőszakban újabb szintet lépett. Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet.

Hogyan talált egymásra a másikat globalistázó, illetve nacionalistázó két politikus? Miért hívta fel előbb Joe Biden a francia elnököt, mint Angela Merkelt? Lehet-e a brüsszeli német hálózattal szemben eredményt elérni? Elemzés.

Van-e még baja egy DK-s szavazónak a Jobbikkal? Taszít-e kritikus tömeget Gyurcsány Ferenc, és Karácsony Gergely lesz-e végül a közös kormányfőjelölt? Vendégünk Róna Dániel politológus (Karácsony Gergely volt és a Momentum jelenlegi tanácsadója).

„Gyurcsány Ferenc rehabilitációja nélkül jelenleg nincs esélye a kormányváltásnak” – mondta Török Gábor, mire Puzsér Róbert dühében nyereségvágyból elkövetett „nyalással” vádolta a politológust. Nem is hittük volna, hogy a válogatott sértések után utóbbi is igent mond, amikor a Válasz Online felvetette: szemtől szemben beszéljék meg az ügyet.

Milyen évet zárt a magyar politika 2020-ban, és mire számíthatunk 2021-ben? A közvélemény-kutatási számokon kívül miben okozott kárt a Szájer-ügy? Fideszes kampányfőnökként mit mért el az ellenzékivé vált Miskolcon 2019-ben, egyetemi oktatóként pedig mit gondol a Mathias Corvinus Collegium államilag dotált nyomulásáról? Itt a HetiVálasz utolsó 2020-as adása!

Miért nem hajlandó elismerni az elnök a vereséget? Hova álljanak a nemzetközi politikában Trump mellett látványosan kiálló vezetők? Újra itt a HetiVálasz podcast.

Visszatekintve egyértelműnek tűnik, amit forrásaink is valószínűsítenek: a fenyegetés a politikai játszma része volt. Blöff, nem pedig komolyan mérlegelt lehetőség. De mi van, ha egyszer a döntéshozók elhiszik saját kommunikációjukat a minket leigázni akaró külső hatalomról?

Külügyminiszterként Jeszenszky volt az, aki 1994. április 1-jén benyújtotta Magyarország felvételi kérelmét az EU-nak. A volt diplomata most a jogállam fogalmát is lefordítja magyarra azok kedvéért, akik ma nem akarják érteni, az mit is takar. Vélemény.