Történelmi utazás egy őstörténeti kacsa nyomában: régi adósságot törlesztve jelentette meg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont bizonyos Sebēos püspök krónikáját karácsony előtt. Ez volt az a középkori örmény irat, mely alapján előbb 150 éve, majd az ezredforduló után szárba szökkenhetett az örmény–magyar nyelvrokonság és a szkíta–magyar folytonosság elképzelése, például Csurka István és Bencsik András lapjaiban.

Kétnapos villámháború után az örmények megadták magukat. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelen lévő Oroszország? Podcast Kovács Bálinttal és Rácz Andrással.

Hogyan tudta Azerbajdzsán másfél hónap alatt felmorzsolni az eddig áthatolhatatlan karabahi örmény védvonalakat? De ami még fontosabb: kinek és milyen árat fizet a győzelemért? Elemezzük a 44 napos háborút.

nemzetközi médiában megjelenő haditudósításoktól eggyel hátrébb lépve Nagy Kornél armenológus lapunknak küldött írásában az azeri–örmény ellentét okait és történelmi kontextusát tárja fel.

Kollégánk 2016-ban és 2018-ban járt az azeri–örmény háborús területen. A fegyvernyugvásban reménykedve fotókkal mutatja be, mit látott.

Történész vendégszerzőnk az újabb kutatásokat ismertetve beszámol arról, hogy Pallavicini János, a Monarchia konstantinápolyi követe tiltakozott a leghevesebben az államilag szervezett népirtás ellen.

Örményországban a Gergely-, míg Ukrajnában a görögkeleti liturgikus naptár szerint – a gyakorlatban néhány hetes eltéréssel – ünneplik Krisztus feltámadását. Az akkori archívumot felkutatva újra azt érzem, amit akkor.