Nincs pedagógus, aki ne tanult volna valamelyik könyvéből. A 80 éves Falus Ivánt arról is kérdeztünk: miért volt olyan sok tanár a 60-as években, milyen része volt a sokat kárhoztatott Hoffmann-féle modell kialakításában, és hogy mit tud a nagy titkolózás övezte új pedagógusképzési tervről.

Az óvónő vette észre, hogy valami nem stimmel. Így derült ki, hogy a gyereknek agydaganata van. Ezért sem mindegy, hogy gyorstalpalón végzett nevelők vagy valódi, képzett pedagógusok vannak a gyerekeinkkel.

Deme Zoltán felkerekedett és tanárnak állt – két hétre. A közgazdász a Fészek Waldorf Gimnáziumban okította a diákokat a személyes pénzügyek és befektetések témájában, közben viszont ő is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. Nem csak azt láthatta, milyen természetes egy mai 15-16 éves számára, hogy „Magyarországon a szögletes tárgyat gurítják, méghozzá lejtőnek felfelé, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nemsokára maga alá fog temetni bennünket”.

Talán soha nem volt olyan fontos elmondani, mint éppen ma, hogy a tanári pályánál nincs összetettebb, izgalmasabb, szabadabb és felemelőbb hivatás – véli Jilly Viktor. Az angoltanár országos ismertséget szerzett, amikor a televízión keresztül oktatott és több, mint negyvenéves pályája során elismert gimnáziumokban tanított, és tanít ma is. Vendégcikkével most a Válasz Online tanügyi vitasorozatát egészíti ki.

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.