Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa.

Az a meglepő, hogy eddig nem történt merénylet, mert az amerikai politika a kétezres évek óta törzsiesedik: minden választás élet és halál kérdése, az átjárás a táborok között szinte megszűnt, a másik jelöltje pedig gonosz, akivel minden eszköz felhasználható.

A tavalyi félidős választás után úgy tűnt, Donald Trump varázsereje megkopott, a köpönyegéből előbújt Ron DeSantis lesz a Fehér Ház visszahódítását megcélzó amerikai republikánusok új reménysége. Fél évvel később ismét fordulni látszik a kocka: a floridai kormányzó elvesztegette lendületét, Trump erőt merített az ellene indult eljárásokból, és rajongói sem látnak okot, hogy az exelnök 2.0-ás kivitelére szavazzanak, ha ott van az eredeti is.

A pártelit Donald Trumpot és az általa támogatott jelöltek gyenge teljesítményét okolja, és vigyázó tekintetét az új republikánus sztárra, Ron DeSantis floridai kormányzóra veti. Trump érzi a veszélyt és máris tüzet nyitott: kompromittáló információk nyilvánosságra hozatalával fenyegette meg a kormányzót. Elindult a háború az exelnök és pártja között? Háttér.