Megnéztük Bécs legjelentősebb vasúti városrehabilitációs területeit, hogy ne csak látványterveken nézegessük, milyen is lehetne Rákosrendezőn egy korszerű urbanisztikai elvek szerint végrehajtott, zöld fejlesztés. Rengeteg ellopható ötletet, követendő mintát találtunk, de a nyugati példák sem mind tökéletesek – lélektelen, sivár, túlépített városrészek is keletkeztek.

Meghátrált a kormány: megvásárolhatja a főváros Rákosrendező 85 hektárját. Ezzel végleg eldőlt, hogy a Fudan Egyetemhez hasonlóan dubaji jellegű felhőkarcolós negyed sem lesz Budapesten. A fordulat Orbán emirátusi látogatása után következett be, amiből arra következtethetünk, hogy az arab befektető hátrált ki. Ebben azonban könnyen szerepe lehet annak is, hogy a terület súlyos szennyezettségének még a mértéke sincs feltérképezve. Ez mostantól a fővárosi önkormányzat gondja.

A Fudan Egyetem ügye nemcsak politikai, szuverenitási vagy felsőoktatási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, ami valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek.