Nehezen szabadulnak a nagyüzemi erdőgazdálkodás 20. századi hagyományaitól a magyar erdők: még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.
Bővebben >>>Több mint hatvan ember vett részt azon a hétvégi bejáráson, amit Kriska György biológus, az MTA doktora szervezett a Rákospalotai-láp védelmében. Az M0-ás töltése mellett elvarázsolt hangulatú vizes élőhely van két méter magas hódvárral, de lehet, hogy már nem sokáig: a Magyar Közút engedélyt kért a hódgát elbontására. Pedig a hódok elleni küzdelem nem old meg semmit.
Bővebben >>>Még semmi sem tette annyira láthatóvá, egyben közérthetővé, mi történt a magyar vízkinccsel az elmúlt évtizedekben, mint Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkája. Az Eltékozolt vizeink tömör és látványos összefoglalása annak, amiről kutatók és vízmozgalmárok – többek között lapunkban – évek óta beszélnek: hogy hazánk kiszáradását magunknak okoztuk, tehát nekünk is kell helyrehozni.
Bővebben >>>Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják.
Bővebben >>>A Hegyizene rendhagyó szembesítés, amely egyszerre gyönyörködtet és késztet önvizsgálatra. Tömény társadalmi tudatformálás – a természet erejével.
Bővebben >>>Minden egy közigazgatási határon múlik: a pilisszántóiak tópartja közigazgatási szempontból Csobánkához tartozik, ahonnan ide még út sem vezet. Az ottani önkormányzat egy luxuskabinokat építő cégnek passzolná át a védett, festői zöldterületet. Amit legalább felerészben le is kerítenének az emberek elől. Felháborító történet a Pilisből, aminek azonban még nincs vége: a helyi civilek ellenállást hirdetnek. A Válasz Online megvizsgálta a jogi hátteret és arra jutott: akár meg is menekülhet a tó.
Bővebben >>>A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.
Bővebben >>>Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.
Bővebben >>>Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.
Bővebben >>>A bírósági ítélet nagyon jelentős fordulat: először sikerült jogi úton megakasztani egy kormányzati támogatást élvező, környezetromboló, NER-közeli nagyberuházást, amely kiemelt projekt státust kapott. Kielemeztük a Pécsi Törvényszék ítéletét.
Bővebben >>>Megkezdődött az egyik legvitatottabb, NER-közeli balatoni nagyberuházás építése: zárt luxuslakóparkot építenének a nevezetes balatonaligai magaspart tetejére. A helyi civilek jogi úton próbálják megakadályozni az építkezést, amely örökre megváltoztatná a táj arculatát. Megnéztük a helyszínt. Így a híres pártüdülő korszakában sem építkeztek soha. Valószínűleg azért nem, mert az omlásveszélyes, folyamatosan morzsolódó plató a legkevésbé sem tűnik biztonságosnak.
Bővebben >>>Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét” – érzékelteti a probléma nagyságát a ZöldVálasz új adásának felvezetőjében Litkai Gergely.
Bővebben >>>Ahogy múlt héten beharangoztuk, indul a Válasz Online új, tematikus podcastsorozata, a Zöld Válasz Litkai Gergellyel! Az alább meghallgatható első adásban Litkai Klein Ákossal, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnökével, Lantos Tamás „alkalmazkodó gyümölcsésszel” és Szunyogh András gazdálkodóval beszéli át, hogyan tekintünk a természetre, s miért tévedünk nagyot a „Disneyland-elmélettel”, de kiderül az is, mekkora szerepe lehet az egyházaknak a hazai gyöngybaglyok megmentésében. Spoiler: meglepően nagy.
Bővebben >>>Leállították a vitatott nagyberuházást a Fertő tavi vízitelepen, mert az államnak egyelőre nincs pénze az építkezés folytatására. A tó egyetlen strandolásra alkalmas magyarországi partszakasza három éve teljesen le van zárva, és ígéret sincs a megnyitására. Ez a váratlanul előállt helyzet egyben esély is: a túlméretezett beruházás helyett egy sokkal olcsóbb és szelídebb, tájba illő fejlesztést lehetne csinálni. Ezért tüntettek augusztus 20-án a civilek is, nem azért, hogy a tónál ne épüljön semmi.
Bővebben >>>Minél tovább van érvényben a kormány tarvágási rendelete, annál nagyobb károkat okozhat. Legnagyobb veszélyben pont a legértékesebb, természetközeli, öreg erdők vannak, miközben a tűzifaigényt biztosítani lehetne természetrombolás nélkül is. Mivel a rendelet gyakorlatilag kikapcsolta a természetvédelmet, minden az erdészek szakmai felelősségérzetén múlik: az erdőkért aggódó rengeteg ember legfeljebb bizakodhat, hogy jövő ilyenkor sem lesz kopasz a fél Mátra meg a Börzsöny. Az ökológusok szerint a helyzet eddig is messze volt az ideálistól, de attól tartanak, most 50 évet csúszhatunk vissza az időben.
Bővebben >>>
