„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.
Bővebben >>>Több mint 400 fényképből álló válogatás jelent meg a Fortepanon az egyik legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd hagyatékából. A tudós kultúrpolitikusról eddig csak kevesen tudták, hogy a boldog békeidők korának egyik legjelentősebb amatőr fényképésze volt, aki térhatású sztereofényképeken örökítette meg rajongva szeretett alpesi hegyeit, a nagyvárossá fejlődő Budapestet és a környező falvakat. Még saját fizikai kísérleteit is. És mindenekelőtt egy olyan család mindennapjait, amely mindvégig az óriási hegycsúcsok bűvöletében élt.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok rengeteg erőforrása önmagában kevés volt az áttöréshez – az csakis emigráns európai, köztük kiemelten magyar tudósokkal sikerülhetett. Ők az élhetetlenné vált szülőföldjüket hagyták ott, és a szabadságuk védelméért dolgoztak új hazájukban. 80 éve robbantották fel az első kísérleti atombombát.
Bővebben >>>„Az a retorika, amely szerint védekezésre rendezkedünk be egy háborúban éppen területveszteséget szenvedő országgal szemben, nem sokban áll távol a »nekünk semmi sem sikerül« attitűdtől.”
Bővebben >>>Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.
Bővebben >>>Detektívregényhez hasonló nyomozásra hívja a látogatót a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása MS mesterről. Valódi tudományos szenzáció, ha Endrődi Gábor művészettörténésznek igaza van az új művek azonosításában, sőt arra is javaslatot tesz, hogy ki rejtőzhet a monogram mögött. A nyomok Selmecbányáról Bécsbe vezetnek.
Bővebben >>>A leginkább beszorított helyzetben, valódi vezetők és fegyverek nélkül is létezett, cselekedett egy másik Magyarország – mondják az Ellenállók 1944–45 című minap megjelent nagy történelmi tabló szerkesztői. A kötet a Magyarországon 80 évvel ezelőtt véget ért II. világháború egykor eltagadott, később leginkább elfelejtett szereplői, a német- és nyilasellenes ellenállók közül 104-et mutat be rövid portrék formájában. Hogyan fér meg egymás mellett kommunista és fajvédő, szocialista és királypárti konzervatív? Miért volt sikertelen az ellenállás?
Bővebben >>>„A magyar–lengyel barátság a közös közép-európai régiónk felemeléséért és szuverenitásáért folyó küzdelemben alakult ki és kovácsolódott erős szövetséggé. Aki a magyar–lengyel barátságot lerombolja, történelmi bűnt követ el” – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Mitrovits Miklós. A történész-polonista, aki maga is kárvallottja a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatoknak – egy nemrég neki ítélt elismerés varsói díjátadója politikai okok miatt elmaradt –, úgy véli: a jelenlegi, Fidesznek nem kedves lengyel kormány folyamatos revolverezése kizárólag orosz érdekeket szolgál.
Bővebben >>>Andres Veiel 2024-es, nálunk néhány hete bemutatott filmje (Riefenstahl) bebizonyította, hogy még mindig lehet újat mondani, mutatni Hitler kedvenc filmeséről. Filmtörténeti jelentősége nem kérdéses, emberi gyarlósága viszont még annál is nagyobb, mint ami eddig tudható volt. Gervai András írása.
Bővebben >>>Sok-sok emlékezet létezett, s nyilván mindenkihez közelebb áll valamelyik, de ettől még tényszerűen és türelmesen tudomásul kell vennünk a másik létét. Annak erőltetése helyett, hogy kitaláljuk a nagy, közös, mindenkire érvényes nemzeteszmét, inkább érdemes lenne felfedeznünk és megbecsülnünk mi is köt minket szűkebb pátriánkhoz. Papp István összegző jellegű, kiutat mutató írásával zárjuk a Válasz Online nagy Habsburg-vitáját.
Bővebben >>>Teljes félreértés a köztudatban meggyökeresedett állítás, hogy Magyarország a Habsburgok uralkodása alatt osztrák gyarmat lett volna. Nemcsak azért, mert Európában a gyarmati státus nem értelmezhető. Magyarországnak a többi Habsburg tartományétól eltérő, kivételezett státusza főként az 1526 utáni kiinduló állapotokhoz képest nem kis teljesítmény. Ennek lekicsinylése önmagunk és elődeink degradálását jelenti. Bátonyi Péter hozzászólása a Válasz Online nagy Habsburg-vitájához, második rész.
Bővebben >>>Egy létező birodalmi realitás és egy vágyott birodalmi identitás feszült egymásnak az 1526 utáni közös történelmünkben, a kölcsönös meg nem értés miliőjét hozva létre. Mégis igaz, hogy a Mohácsnál derékba tört birodalmiságú magyar állam végül megtalálta helyét a Habsburgok impériumában.
Bővebben >>>Hans Blom sztártörténész fiával együtt kezdte kutatni saját családja elhallgatott múltját. Ellenálló édesapja mellett a nácizmussal kollaboráló nagyapára nagynénikre bukkantak. Ha eszünkbe jutnak Pokorni Zoltán, Bayer Zsolt vagy Sulyok Tamás családtörténetei, itthon sem olyan nehéz elképzelnünk, hogy a múlt teljes feltárása még 80 évvel a háború után is feltéphet sebeket. Interjú.
Bővebben >>>„Nem kétséges, hogy a Habsburgok egyik történeti szerepüket mégiscsak betöltötték a magyar múltban: vezetésükkel szabadult fel az ország a török uralom alól. Ezt azért el kellene ismernünk nekik” – szól Sudár Balázs következtetése a Válasz Online hasábjain folytatódó Mohács-vitában. A történész, turkológus lapunknak küldött írásában először Varga Szabolcs és Lányi András pengeváltását értékeli, majd izgalmas tablót fest fel a végvári hősiesség és a török kiűzésének koráról.
Bővebben >>>A Magyar Nemzeti Galéria biedermeier kiállítása csendes művészettörténeti forradalom: visszahozza a biedermeier művészet évtizedek óta alig használt fogalmát, és azt is megmutatja, mennyire szerethető és fontos ez a korszak, amikor Magyarországon megszületik a modern értelemben vett művészeti élet, és a festészet kiemelt témájává válik a családi élet, az otthon és a szabadidő. A szinte ismeretlen Balassa Ferenc nagyszerű önarcképe vagy Barabás Miklós évtizedes lappangás után előkerült Zöldfa-cégére önmagában is megérdemli a múzeumlátogatást.
Bővebben >>>
