Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros” jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? Podcast.
Bővebben >>>Egy kötetben minden, amit tudni akart Lembergről – meg az is, amit nem. Interjúnk a szerzővel.
Bővebben >>>Hosszú évek munkájával építette fel Brazíliában Dél-Amerika egyik legfontosabb kiadóját Luiz Schwarz, akinek édesapja még Budapesten született és túlélte a holokausztot. Családja történetéről és saját életéről szóló könyve mindenütt nagy sikert aratott: az idehaza a Jelenkor kiadó által megjelentetett Légszomj című kötetet holnap mutatják be a Margó fesztiválon.
Bővebben >>>Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik.
Bővebben >>>Valaha az ország leggazdagabb családjai közé tartoztak, azután előbb a fajgyűlölő, majd a kommunista Magyarország üldözte el őket. Most egy családtag, Hatvany Helga írt róluk könyvet. A Válasz Online azonban – apja történetének kutatásával – meglepte a szerzőt.
Bővebben >>>A Válasz Online arra kérte a három történészt, hogy a téma fontosságára való tekintettel a nyilvánosság előtt játsszák le a Facebookon kezdett meccsüket. Intellektuális boksz következik Bethlen István kétharmadáról, Monarchiát visszasíró szlovák nagykövetről, oroszveszélyről, huxitról, baloldali Jókai Mórról és Károlyi Mihály felelősségéről.
Bővebben >>>Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.
Bővebben >>>Nem hagyott minket nyugodni a kérdés, s hogy a végére járjunk, el is olvastuk Johanna Sebauer friss kötetét. Nem csak erre kaptunk azonban választ: olyan regénybe ütköztünk, amelyet feltétlenül le kellene fordítani magyarra, mert a hasunkat fogjuk az egyik legjobb ideológusparódiától, amit valaha olvastunk.
Bővebben >>>Lapunk engedélyt kapott a neves szerzőjének kirúgásával végződött cikk magyar közlésére.
Bővebben >>>Mit lehet tenni a történelem megőrzéséért egy, a történelmet mindinkább kinőni és elfeledni akaró korban? Válaszok Papp István történész szép emlékező írásában.
Bővebben >>>Orbán Viktor és Szijjártó Péter viszonya Vlagyimir Putyinnal és Szergej Lavrovval éppen annyira konszenzuális, mint Leonyid Brezsnyev Kádár Jánossal váltott híres csókja – írja Gyöngyösi Márton a magyar ’56-ot fasisztának bélyegző orosz tankönyv és az elmaradt magyar diplomáciai reakció kapcsán. Vélemény.
Bővebben >>>„A Nyugat Kelet-Európával kapcsolatos közönyének vége. A háború törte meg” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában egy Amerikában és Nyugat-Európában frissen megjelent, bestsellergyanús könyv írója. Goodbye, Eastern Europe (Viszlát, Kelet-Európa) című kötetében Jacob Mikanowski azt az egyedülálló sokszínűséget mutatja be, amit a régiónk hordozott – és amit a 20. században szinte nyom nélkül elvesztett.
Bővebben >>>Mit jelentett „tisztes őrizetbe” kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Géra Eleonóra történész válaszol.
Bővebben >>>A közép-európai együttműködés szempontjából az elmúlt évek legpusztítóbb írása jelent meg a szoros központi kontroll alatt működő Magyar Nemzetben. Eszerint az 1968-ban szovjet parancs nyomán a Kádár János utasítására Csehszlovákiába bevonult Magyar Néphadsereg elérhette volna a revíziót. A cikk kommentálására a Válasz Online Kollai István Közép-Európa-szakértőt kérte fel, aki 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt.
Bővebben >>>Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját.
Bővebben >>>
