Budapest Főváros Levéltára a város múltját feldolgozó monográfiával készül Budapest százötvenedik születésnapjára. A kötet megszületését mi is nyomon követjük, és a következő hónapokban a levéltárral együttműködésben időről időre újabb történelmi podcastokkal jelentkezünk a témában.
Bővebben >>>Aki Sztálint és a kommunizmus rémtetteit mentegeti, áldozatok millióinak emlékét gyalázza meg. Talán ez a legfontosabb üzenete Laurence Rees egyszerre olvasmányos és szomorú könyvének.
Bővebben >>>Múlt héten mutattunk be Borbás Barna kollégánk Első gól című könyvét, amely Borbás Gáspárnak, a szerző dédapjának, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzőjének – és az ő generációjának – állít emléket. Családregény helyett a magyar foci hőskorának és Magyarország 20. századi történelmének útelágazásai bontakoznak ki.
Bővebben >>>Mozis kibeszélő műsorunkba két igazi profit hívtunk: Paár Ádám több mint tíz év műélvezői tapasztalatát sűrítette a tavaly megjelent, A kosztümös film történész szemmel című könyvébe, Mestellér János hagyományőrző (Keleti Szövetség) pedig több ismeretterjesztő produkciót jegyez készítőként, lovas és fegyveres statisztaként pedig részt vett nyugati produkciókban is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.
Bővebben >>>A szélesebb közönség most először láthat egykor szigorúan titkos pincebörtönöket és más „erőszaktereket” egy új Youtube-sorozatnak köszönhetően. A Bartók Béla úti Hadik laktanya többé-kevésbé eredeti állapotban fennmaradt celláiról, a Belgrád rakpart ÁVH-pincéjéről vagy a Kecskemét szecessziós belvárosa alatt húzódó labirintusról sokáig csak mendemondák voltak.
Bővebben >>>Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.
Bővebben >>>Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.
Bővebben >>>A február első napján bemutatott Lovakon, nyergekben végre a történelmi ismeretterjesztésnek azt a szintjét hozza, amit a néző (és persze a korszak) megérdemel. Ez az első rövidfilm a 10. századról, amit szakkutatók és hagyományőrzők közösen készítettek, és amiben a publikum valóban történelmi hűséggel megelevenedő honfoglaló harcosokat láthat. Míg a milliárdos költségvetésű Aranybullát a történelemtanárok nem […]
Bővebben >>>„Olyan méltatlan lenne leírni, hogy az akkori magyar politikai elit belevitt egy országot egy abszolút értelmetlen háborúba. Nem kell erről ilyen élesen beszélni. Sokkal jobb a hadtestek számát, a tankcsapdák mibenlétét, az utánpótlási nehézségeket emlegetni. Ez kellemesen távol tartja a fájdalmat. A hideget, a nyers húst, az ordítást, a vért, a rettegést.” A Donnál 80 évvel ezelőtt kezdődött katasztrófáról szóló múlt heti vitánk után Papp István történész megdöbbentően közel hozza a tragédiát – saját családja történetén keresztül. Bivalyerős szöveg.
Bővebben >>>Ártatlan vicceskedésnek indult, aztán kishíján kard-ki-kard lett belőle: Ablonczy Balázs történész egyik bejegyzése alatt Számvéber Norbert alezredes kérte ki magának, hogy a hadművelettörténet módszereit fitymálja Ablonczy. A hadtörténész azt is felvetette, játsszák le a nyilvánosság előtt a meccset. A Válasz Online kapva kapott az alkalmon és egy asztalhoz ültette a feleket. Nem csupán történészszakmai dilemmákkal szembesülhettünk így, de az éppen nyolcvan éve történt doni katasztrófa körüli mítoszok közül is ledőlt néhány. Vita.
Bővebben >>>Az ELTE docensét azért hívtuk podcastunkba, mert több téma metszéspontjában segíthet tisztábban látni: társszerzője Az Árpádok országa című, kilenc hónap kényszercsúszás után megjelent nagyszabású kötetnek, anno megszólalt nálunk a székesfehérvári kiállítás botrányáról szóló cikkben, az Árpád-kor kutatójaként pedig segítheti azt az összezavarodott nézőt, aki végigküzdötte magát az Aranybulla-sorozaton. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.
Bővebben >>>Az Árpád-kori magyar történelemről egy csomagban hozzáférhető legteljesebb tudást tartalmazza a karácsony előtt pár nappal bemutatott reprezentatív kötet, amelyben kilenc hónap kényszercsúszás után napvilágot láttak a tavalyi székesfehérvári kiállítás katalógusából Kásler Miklós belenyúlása miatt eltávolított vagy önként kivonult történészek, régészek és más szakemberek írásai.
Bővebben >>>Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.
Bővebben >>>Fiuméban államilag engedélyezik a szabad szerelmet és a kokainfogyasztást, majdnem kikiáltják az önálló Székelyföldet, a lendvai Elefánt Szállóban pedig egy csempészkedő kántortanítónak köszönhetően megszületik a világtörténelem első vend állama. Mi történt itt? Történelmi oknyomozás.
Bővebben >>>Igenis vannak értékei a Magyarságkutató Intézet genetikai vizsgálatainak, a Hunyadiak után való kutatásnak is – állítják vendégszerzőink. Ez az érték pedig: a nyers adat. Csakhogy az archeogenetikának csupán a többi tudománnyal együtt van értelme, ha érvényes következtetéseket akarunk levonni. Fehér Tibor és Németh Endre felvetik: vizsgálni kellene a család délszláv eredetének lehetőségét.
Bővebben >>>
