Eddig nem látott nagyságú – és főleg: összetételű – orosz csapatösszevonás zajlik az ukrán–orosz határon, a háborús fenyegetés ráadásul Belarusz felől is megjelenőben van. Közben NATO-országok küldenek fegyvereket Ukrajnának. Miért éppen most történik ez? HetiVálasz podcastunk vendége Rácz András Oroszország-szakértő.
Bővebben >>>Oroszország ultimátumot adott a NATO-nak, és egyre nő az esélye, hogy háborút indít Ukrajnában. A Nyugat elleni nagy szuverenitásküzdelemben a függetlenségünk elleni valódi fenyegetést a magyar kormány nem akarja észrevenni. Ablonczy Bálint elemzése.
Bővebben >>>Lassan egy éve él Magyarországon a kárpátaljai magyarság politikai vezetője, akit Ukrajnában hazaárulással vádolnak. Miért? Használ-e a közösségének a szívélyes Budapest–Moszkva-viszony, és érdemes-e jóban lennie a magyar ellenzékkel? Nagyinterjú.
Bővebben >>>Az ukránok 84 százakéka az „átlag oroszt” teszi felelőssé az agresszióért, s 93 százalékuk van arról meggyőződve, hogy az országnak sikerül magát megvédenie. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 61. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor. A legfontosabbak röviden: Donyeck megyéből kijutva […]
Bővebben >>>Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép 60 nap után. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor. A pravoszláv húsvét a fegyveres harc ütemét és jellegét nem befolyásolta. Az agresszor ugyan előrehaladást ért el Harkiv megye déli részén (Barvinkove [Барвінкове] irányában Dibrovnénél [Дібровне]), illetve Donyeck […]
Bővebben >>>Holnap kerül a boltokba Gazda Albert önéletrajzi ihletésű könyve, a Leningrád. A szerzővel beszélgettünk arról, milyen volt magyarnak lenni a Szovjetunióban, miért várta Jancsi bácsi a brit bombázókat, és mi történt a kárpátaljai magyarokkal, mióta megint új országban, Ukrajnában élnek.
Bővebben >>>Egyedülálló együttműködésbe kezd a Válasz Online és két magyar Lengyelország-szakértő.
Bővebben >>>Razziát tartott az ukrán titkosszolgálat a KMKSZ vezetőjénél. Hogy jutott ilyen mélypontra a magyar–ukrán kapcsolat? Podcastunk vendége Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Bővebben >>>Örményországban a Gergely-, míg Ukrajnában a görögkeleti liturgikus naptár szerint – a gyakorlatban néhány hetes eltéréssel – ünneplik Krisztus feltámadását. Az akkori archívumot felkutatva újra azt érzem, amit akkor.
Bővebben >>>Emberiesség elleni bűncselekmény, vagy emberiség elleni? Nem ugyanaz? És mi köze a népirtáshoz? Például az, hogy a két fogalmat megalkotó jogász egyazon kulturális és etnikai miliőből érkezett: a kelet-európai zsidóságból, még közelebbről a mai nyugatukrán nagyvárosból, Lembergből.
Bővebben >>>A középfokú oktatásról szóló minap elfogadott, de hatályba még nem lépett törvény újabb lépés az ukránosítás felé – derül ki a Válasz Online összefoglalójából. A beregszászi magyar nyelvkutató-központ segítségével összeszedtünk mindent, amit a keleti helyzetről tudni lehet.
Bővebben >>>Nemcsak szórakoztatóirodalomnak, történelmi magyarázatnak is kiváló a világhírű Borisz Akunyin magyarul most megjelent három kisregénye.
Bővebben >>>A teljes kilátástalanságtól a tanmedencés passzívházig: a végletek földje a szlovák–ukrán határon pislákoló magyar világ. 300 kilométerre Budapesttől jobban értjük, hogyan működik az orbáni politika. Riport
Bővebben >>>Ahogy az elnökválasztáson, úgy a parlamentin is agyonnyeri magát Volodimir Zelenszkij. Akár ennyivel is elintézhetnénk az eredetileg őszre tervezett, ám – pont az agyonnyerés érdekében – vasárnapra előre hozott szavazást. Csakhogy a mélyben az oligarchák tektonikus mozgása zajlik, ez pedig hosszú időre – de a következő öt évre mindenképpen – meghatározhatja Ukrajna jövőjét. A kárpátaljai […]
Bővebben >>>A moszkvai és a szentpétervári metróról nagyjából mindenki tudja, hogy gyönyörű, a metróépítés ugyanis a Szovjetunióban mindig is kirakatprojektnek számított, beleadtak hát mindent. A két legismertebben kívül azonban az egykori birodalomban számos olyan földalatti rendszer van, amelyre érdemes időt szakítani: Baku és Jereván vagy épp Taskent és Minszk. Meg persze Kijev. Az ukrán főváros alatt […]
Bővebben >>>