Megnéztük Bécs legjelentősebb vasúti városrehabilitációs területeit, hogy ne csak látványterveken nézegessük, milyen is lehetne Rákosrendezőn egy korszerű urbanisztikai elvek szerint végrehajtott, zöld fejlesztés. Rengeteg ellopható ötletet, követendő mintát találtunk, de a nyugati példák sem mind tökéletesek – lélektelen, sivár, túlépített városrészek is keletkeztek.
Bővebben >>>Meghátrált a kormány: megvásárolhatja a főváros Rákosrendező 85 hektárját. Ezzel végleg eldőlt, hogy a Fudan Egyetemhez hasonlóan dubaji jellegű felhőkarcolós negyed sem lesz Budapesten. A fordulat Orbán emirátusi látogatása után következett be, amiből arra következtethetünk, hogy az arab befektető hátrált ki. Ebben azonban könnyen szerepe lehet annak is, hogy a terület súlyos szennyezettségének még a mértéke sincs feltérképezve. Ez mostantól a fővárosi önkormányzat gondja.
Bővebben >>>Dienes János, a zuglói polgármester városfejlesztési ügyekért felelős tanácsadója szerint az építési jogok, szabályok megállapítása elsődlegesen Zugló hatásköre és felelőssége. A kormány által az arab befektetőnek beígért kiemelt státus helyett a normális eljárásrendet kell követni. Csak így születhet ugyanis valóban Budapest léptékéhez és hagyományaihoz illeszkedő, korszerű és élhető új városrész.
Bővebben >>>Kalifornia történetének legnagyobb városi tűzvésze a kulturális örökségben is súlyos pusztítást végzett. A legrosszabbat szerencsére sikerült elkerülni: a Getty Villa megmenekülésének sztorija mutatja, hogy mennyit számít kritikus helyzetben a megfelelő felkészültség. Hasonló módon azonban egész negyedeket megmenteni nem lehetett volna. A felelőtlen várospolitika vezetett oda, hogy százezrek építenek házat tűzveszélyes területeken.
Bővebben >>>Kiderült, hogy a főváros egyik cége, a Budapesti Közművek Zrt. elővásárlási joggal rendelkezik, és ezzel a főpolgármester élni is kíván. Ha Magyarország jogállamként működne, ez megakadályozhatná az egész adásvételt, de a kormányzati reakció nyilvánvalóvá teszi, amit egyébként is sejteni lehet: semmi nem állhat a homályos hátterű ügylet útjába.
Bővebben >>>Hazaárulásként kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester a hírt, hogy az állam január 16-án aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. A 85 hektáros volt vasúti területen minden jel szerint Budapest léptékétől, hagyományaitól teljesen idegen, dubaji típusú városrész épülhet.
Bővebben >>>Az 56-os forradalom ikonikus helyszíneként ismert Mária Terézia- (Kilián-) laktanya lehet a rendszerszintű gyakorlattá vált műemlékrombolás következő áldozata. A nyilvánosság elé kiállt műemlékes szakember, Bátonyi Péter feljelentést tett az ügyben, mivel állítja: Lánszki Regő építészeti államtitkár belenyúlt a hivatal szakmai munkájába, hogy segítséget nyújtson a saját testvére által jegyzett terv megvalósításához.
Bővebben >>>Most szúrta ki a Válasz Online: megjelent egy előterjesztés a fővárosi közgyűlés következő ülésére szánt dokumentumok között, amelyben a két korábbi főpolgármester-jelölt együtt kéri a kormánytól: Rákos-Dubaj helyett élhető, zöld, emberléptékű városfejlesztés legyen Rákosrendezőn. Az arab befektető behívását tudomásul vennék, de erős garanciákat kérnek arra, hogy a főváros elvárásait senki nem kerülheti meg. A közös javaslat a fővárosi Fideszt is színvallásra kényszeríti.
Bővebben >>>Történelmi bűnt készül elkövetni Lázár János a magyar vasút és Budapest ellen: 99 évre magánkézbe adná egy sebtében kiírt, összecsapott pályázattal a főváros négy nagy pályaudvarát, a Nyugatit, a Keletit, a Délit és Kelenföldet, valamint a kapcsolódó barnamezős területeket, összesen 89 hektárt.
Bővebben >>>A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.
Bővebben >>>Nem igaz, hogy semmi nem történt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében az elmúlt évtizedben. A 2013-as nagy árvíz idején legveszélyesebbnek számító szakaszokon új vagy újjáépített gátak emelkednek. De a legfontosabb szakasz még hiányzik: a Nánási úton és a Királyok útján építendő védmű. Nem szabad újranyitni az évtizedes vitát a parton vezetett mobilgátról, mert az itteni gátra kész tervek és engedély, sőt már uniós forrás is van. Tartós és biztonságos megoldást csak ez jelent. Mutatjuk, miért.
Bővebben >>>A történelmi jelentőségű Radetzky-laktanya kálváriája közel két évtizeden át foglalkoztatta a médiát és a közvéleményt. Ideiglenes és végleges védelem, bontás, pereskedés, tulajdonoscsere, a műemléki védelem törlése, kiemelt beruházás, ismét bontás: címszavakban így foglalható össze a folyamat. Amelynek végén a múlt – egy homlokzat kivételével – eltűnt, hogy helyet adjon a kortárs építészetnek. Ami a kötöttségek ellenére meglehetősen érdekes lett. Nem így kellene várost fejleszteni, de a tervező 3h építésziroda mentette, ami itt menthető volt.
Bővebben >>>A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.
Bővebben >>>Amiről Párizs eddig csak álmodhatott, az Budapesten eleve megvan, olimpia nélkül is. Csak ki kellene használnunk. Urbanisztikai tanulságok a párizsi olimpiáról – Budapestről nézve.
Bővebben >>>Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. A védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.
Bővebben >>>
