Közvetlenül leginkább a győri Audinak okoz gondot az új amerikai vámpolitika, de az egész exportra épülő magyar gazdaságnak rosszat tesz, ha a világkereskedelem szenved. Az USA kormánya Európától elsősorban nem kisebb vámokat, hanem a piac megnyitását várja el, és az új vámokat indokló dokumentumában külön kitér a magyar közbeszerzések korrupciójára.
Bővebben >>>Miközben hivatalosan a magyar és a szlovák kormány egyetért abban, hogy az ukránoknak át kellene engedniük az orosz gázt, a valóságban Budapest és Pozsony között ebben komoly érdekellentét van. Trump színrelépése pedig elképesztő bejelentéseknek adott teret az orosz gázról, Lavrov már az Északi Áramlat újranyitásáról beszél. A politikusok teljes kiszámíthatatlansága aranybánya a spekulánsoknak. Szlovák-magyar lobbi […]
Bővebben >>>A kijevi születésű és a 2000-es években moszkvai tévéproducerként dolgozó Peter Pomerantsev mostanra a putyini propaganda egyik legismertebb kutatója. Budapesti látogatásán arra figyelmeztetett, hogy az Orbán-kormány külpolitikája miatt Magyarország védtelenné válhat és kiszolgáltatja magát az orosz önkénynek. Oroszország pedig éppen visszavág az elvesztett hidegháborúért, és Moszkvában abban bíznak, hogy Trump lesz az USA Gorbacsovja.
Bővebben >>>Alig néhány nap alatt összeomlott a nyugati világ szövetségi rendszere. A Trump-kormány jelezte, hogy az oroszok minden követelesét elfogadják, és abban is egyetérteni látszik Washington Moszkvával, hogy az EU-t szét kell verni. Nem világos, hogy miért történik mindez, de van olyan meglepetés, mint a Molotov–Ribbentrop-paktum volt.
Bővebben >>>Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely ráijesztett Európára azzal, hogy esetleg megvétózza Magyarország az orosz szankciók meghosszabbítását. Aztán Szijjártó korrigált, hogy a magyar szuverenitás jegyében megkérdezi az amerikait, mit tegyen. Majd felhívta az orosz energiaügyi minisztert. Trump közben megüzente, ha Putyin nem fogadja el a békejavaslatát, akkor olyan szankciókat vet ki rá, hogy belerokkan.
Bővebben >>>Szíria megszabadult a diktátorától, de a több mint egy évtizede tartó polgárháború miatt romokban hever. Egy teljes generáció nőtt fel úgy, hogy az iskolai felelés helyett az életben maradás volt számukra a hétköznapok kihívása. Hogy erről az alapról lehet-e egy (vagy két vagy több) normális országot építeni, az csak évek múlva derül ki.
Bővebben >>>Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa.
Bővebben >>>Miért rombolók az Orbán Balázs-féle megszólalások? Miért éppen annyi forradalmárt végeztetett ki Kádár, amennyit? Mekkora esély volt arra, hogy a szovjetek kivonulnak és szabadabb országgá válunk? Az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója előtti utolsó HetiVálaszban Rainer M. János történész válaszol Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdéseire.
Bővebben >>>Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.
Bővebben >>>Csütörtökön mutatják be a magyar mozikban a 85 éves Francis Ford Coppola új, és valószínűleg utolsó nagyjátékfilmjét, a Megalopolist. A kritikusok többsége húzza a száját, kisebbik része viszont ünnepel, és a filmművészet meghatározó munkájaként értékeli. Egy biztos: igen ambiciózus alkotás.
Bővebben >>>A hagyományos hajtású járművek ára csak nő, az elektromosautó-gyártók a termelés visszafogására kényszerülnek. Mi húzódik meg a válság hátterében?
Bővebben >>>Egy elszigetelt, mindenkivel vitázó kormány mától az EU elnöke. De az uniónak nem Orbán a legnagyobb problémája: egy identitásában bizonytalankodó hatalom nehezen versenyezhet a kínai totális állam erejével és Amerika végtelen hitelkeretével.
Bővebben >>>A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Recenzió.
Bővebben >>>Amikor a nyugati nagyvárosok utcáin azt kiabálják, hogy „A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz!”, az valójában egy népirtás követelése.
Bővebben >>>2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.
Bővebben >>>
