Minden valószínűség szerint a CDU/CSU adhat kancellárt Friedrich Merz személyében a vasárnapi, előrehozott német választások után, de hogy Merz milyen koalíciót tud összehozni, az jelenleg nemcsak politikai kérdés, hanem választásmatematikai is. Ami pedig a kispártok szereplésén múlik. A Válasz Online számára Kováts Eszter értelmezi a német csatározások okát és hátterét. A Bécsi Egyetem kutatójaként dolgozó politológus szerint egyfajta mágikus gondolkodás vett erőt a német politikán. Amellyel csupán az a gond, hogy rendre szembejön vele a valóság. Háttér.

A G-napnak most van, Magyar Péter első interjújának a jövő héten lesz az évfordulója. Mindketten váratlan dühvel támadtak a kormányra, miközben azt lehetett hinni róluk, hogy elkötelezett fideszesek. Mindketten választáson akarták legyőzni Orbán Viktort. A módszerük azonban nagyon más lett, a két történet csak az első napon volt némileg hasonló.

A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Vélemény.

Hiába lett az ellenzék legerősebb pártja hirtelen a Tisza, Magyar Péterék lényegében kiszálltak az önkormányzati versenyből, viszont az EP-szavazáson felboríthatják az ellenzéki térfelet. 1994 óta először van esély, hogy három főpolgármester-jelölt is 20% felett végezzen. Rég nem volt ilyen izgalmas választás.

Azt találtuk, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese. Gondolta volna például, hogy a pártalelnök Németh Szilárd egyben a legnagyobb magyar civil is?