Mítoszromboló interjúnk Kovály Katalinnal a háború és a nagypolitika hatásáról, élénk sminkről és nem sértődékeny buszsofőrökről.

Megszaporodtak a jeruzsálemi keresztény közösség elleni támadások, amióta olyan radikálisok is kormányra kerültek, akik Izraelt kizárólag a zsidók országaként képzelik el. Elképzelhető-e a Szentföld keresztény közösség nélkül?

Ha a magyar kormány önnön „békepártiságának” alátámasztására használná a pápát, az bajosan fog menni: a Vatikán álláspontja szerint a fegyveres harc az orosz megszállók ellen indokolt. Közben nemhogy hazánk, de már Európa sincs a legfontosabb területek között egyházpolitikai szempontból. Mit érdemes tudni a közelgő pápalátogatásról? Mi a húsvét örök üzenete? Nagyszombati nagyinterjú Görföl Tibor teológussal, a Vigília főszerkesztőjével és Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel.

Kelet-Közép-Európában a vallás társadalmi és politikai faktor. A lengyel katolicizmus, a román ortodoxizmus, a magyar keresztényizmus vagy a cseh ateizmus akkor érthető meg igazán, ha a vallást a régió traumatikus emlékezetéhez, a történelmi gyászmunkához és az áldozat-narratívához viszonyítjuk. Máté-Tóth András valláskutató, teológus esszéje.

Megütközést keltett Kirill moszkvai pátriárka, amikor az ukrajnai orosz invázió elindulása után a háború metafizikai jelentőségéről értekezett. Vajon miért támogatja az orosz ortodox egyház a tömérdek szenvedéssel járó harcokat? Nem pusztán arról van szó, hogy az orosz állam és egyház élén álló két volt KGB-s taktikai szövetséget kötött. (Putyinhoz hasonlóan Kirill is a szovjet titkosrendőrség embere volt.) Ukrajna nélkül nem létezik a Moszkva által dominált „orosz világ”, s az önálló ukrán ortodox egyház megszületése a Kreml és Kirill számára is vörös posztó volt. Nagykép.

Következetlen materialista valláskritikának látja Czopf Áron eszmetörténész Kovács Tibor lapunkban megjelent cikkét. A kormánypárti sajtó megmondóembere (korábban a Mandiner, most a Kommentár munkatársa) Marxtól Feuerbachon át Habermasig egy sor filozófust bevet, hogy cáfolja Kovács állításait.

Az „állami vallásosságnak”, vagyis a vallás kormányzati felhasználásának ma Magyarországon politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak – állítja új esszéjében rendszeres szerzőnk.