E rövid kis elmélkedés afféle nemzedéki látlelet szeretne lenni: egy 45 éves ember tűnődése, aki közel két évtizede hagyta el szülővárosát, s minden visszatérése alkalmával mintha jobban érezné ott magát. Vendégszerzőnk, Papp István történész személyes hangú írása szülővárosáról, Mezőtúrról, valamint az otthonosságról, a kifutó generációkról, az alföldi kisvárosok öntudatáról és a reményről.
Bővebben >>>Az egész ország a lomb nélküli nyírmártonfalvai lombkorona-ösvényen röhög vagy szörnyülködik, miközben a község polgármestere bizonygatja, hogy minden a legnagyobb rendben van a projekttel. Hat évvel ezelőtt a tizenegy kilátójáról elhíresült Tyukod volt hasonló iskolapéldája az értelmetlen uniós pénzköltéseknek, ezért elugrottunk a keleti határszélre, hogy megnézzük, mi történt azóta. Több helyen már csak a tornyok hűlt helyét találtunk. Az egykori botrányok helyszínei közül Hatvant és Sárazsadányt is felkerestük, és a látottak alapján merjük állítani: Nyírmártonfalva lombkorona-ösvénye soha nem fog értelmet nyerni, bármit ígérjenek is.
Bővebben >>>Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.
Bővebben >>>Tíz évvel a példátlanul sikeres műcsarnokbeli kiállítás után Bukta Imre most az óbudai Godot Intézetben jelentkezett nagyszabású tárlattal. A Műveljük kertjeinket! izgalmas utazás Mezőszemere világába, csupa új, az elmúlt néhány évben készült képpel. És egyben pátosztól és kétségbeeséstől mentes szembenézés a közeledő elmúlással, ami napról napra, lassanként nyeli el Bukta Imre világát, a 20. századi falusi Magyarországot, annak házait, tárgyait – és embereit is. Az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész tárlatvezetésén jártunk.
Bővebben >>>A türjei prépostsági templom három évig tartó felújítás után idén nyár végén készült el. A zalai dombok közt rejtőző, impozáns téglabazilika a magyar középkor egyik legfontosabb, európai rangú emléke, mégis alig ismert. Valódi műemléki helyreállítása sem volt még eddig. Aki nem járt erre az elmúlt pár évben, meg fog lepődni: krémszínű vakolatköpeny fedi a vörös téglahomlokzatot, Türje fő jellegzetességét, a szürke, komor belső tér viszont kivilágosodott, és visszakapta évszázadok óta nem látható, korai barokk díszítőfestését. Már csak arra lenne szükség, hogy minél több látogató is idetaláljon.
Bővebben >>>Tényleges életfogytiglant kapott a gyilkos, aki különösen kegyetlen módon végzett egy 81 éves asszonnyal Kovácsvágáson. Csak most lett ítélet, pedig a gyilkosság tizenegy éve történt. Elmentünk megnézni, hogy birkózott meg a falu közössége a történtekkel, és találkoztunk azzal a férfival is, aki ártatlanul ült börtönben három évet a hatóságok hibája miatt a szörnytettért. Riport.
Bővebben >>>Ostobázva szidják a vidéki szavazókat. Kiröhögik és azonnal repülőre tennék a kivándorlást fontolgatókat. Nem más ez, mint kollektív öngyűlölet. Az érte viselt felelősség nem azonos. Vélemény.
Bővebben >>>A kisebb településeken, de nem a gettókban nőtt meg a gyermekvállalási kedv a kormány ezermilliárdos demográfiai programja hatására. Ami még munkavállalásra is ösztönöz. Kár, hogy a városokban egyáltalán nem hat.
Bővebben >>>A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. A 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget.
Bővebben >>>Mi marad egy karizmatikus polgármester után? Komlóska az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül, de vezetőjét a legutóbbi választáson leváltották a választók, és idén tavasszal meg is halt. Megnéztük, továbbviszik-e a modellt.
Bővebben >>>A gettófalvakban két éve példátlan program folyik: nyomortalanítás sok milliárd forintból. Kevesen hallottak róla, mert nincs a kirakatban. Nem viselné el a közvélemény.
Bővebben >>>Zoltán és Judit agrármérnöki diplomával a zsebben maguk mögött hagyták a várost, és jól menő ökológiai gazdaságot építettek. Ágnes és Natália az urbánus értelmiség és a startupper világ „jövőiskolájában” találkoztak, majd eldöntötték: falun kezdenek új életet és nyitnak oktatási intézményt. Mi a közös bennük? Hogy pár év különbséggel ugyanazt a nógrádi községet találták meg maguknak. Mi az alig 400 lelkes Terény titka?
Bővebben >>>Hét faludomináns és egy aprófalvas választókerület. Ki gondolná, hogy ezek lehetnek a jövő évi választások „szupercsataterei”, amelyeken eldől az országos küzdelem? A vidékre hulló ezermilliárdok minapi bejelentése a választási matematika szempontjából ésszerű lépés.
Bővebben >>>
