Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? Podcast

Puffadt, hamuszürke arc, indulatosság, áldozattudat és persze atomháborúval fenyegetőzés: a világ azt találgatja, mennyire stabil mentálisan Vlagyimir Putyin orosz elnök, akit néhány évvel ezelőtt még jéghideg, számító, de mindenképpen teljesen racionális szereplőnek tartottak. Biztosat senki nem tud, de a járvány két éve mintha nyomot hagyott volna a politikuson. Pedig nem mindegy, hogy egy szomszédját megszálló és szétromboló atomhatalom vezetője „csak” elvetemült, vagy őrült is.

Tényleg a szabadkőművesek felelősök Trianonért? Mit szól ahhoz, hogy Magyar Nemzet-publicisztikában vonják kétségbe magyarságát? Nagyinterjú.

A politika önkorrekciója, átlépés az ideológiai árkokon, széles szakmai együttműködés – a mai magyar állapotok között fehérholló-ritkaságú jelenségek sokasodnak az úgynevezett turulügy legújabb fordulatában. Teljes háttér és hármas interjú.

Emberiesség elleni bűncselekmény, vagy emberiség elleni? Nem ugyanaz? És mi köze a népirtáshoz? Például az, hogy a két fogalmat megalkotó jogász egyazon kulturális és etnikai miliőből érkezett: a kelet-európai zsidóságból, még közelebbről a mai nyugatukrán nagyvárosból, Lembergből.

A Válasz Online közzéteszi a beszélgetést, ahol először vetődött fel és talált világnézeti korlátok nélkül egyetértésre a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó budapesti emlékmű ötlete.

Ma fogadta el a fővárosi közgyűlés a javaslatot, amely szerint 2022-re emlékműve lesz a háborús nemi erőszak magyar áldozatainak. A téma fontosságára néhányan az elmúlt években is felhívták már a figyelmet – például Pető Andrea, aki Elmondani az elmondhatatlant címmel kötetben dolgozta fel a szovjet hadsereg által a magyar nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakot. […]

A legtöbben onnan hallhattunk róla, hogy a Dob és a Rumbach Sebestyén utca sarkán emlékművet kapott, az újlipótvárosi Duna-rakpart pedig az ő nevét őrzi, azaz – mint minden rakpart-névadó – ő is embermentő volt a második világháborúban. Carl Lutz (1895–1975), Svájc budapesti alkonzulja a nagykövetsége által kibocsátott papírokkal több tízezer magyar zsidót mentett meg a […]