Mi és mikor ment félre? Miért nem jelezte eléggé a Fidesz-szövetséges előző lengyel kormány, hogy neki is baja van a szoros magyar–orosz viszonnyal? Lengyel nemzeti érdek-e a magyarországi kormányváltás? Mára nemigen maradt olyan, a biztonságot érintő európai ügy, ahol a lengyel és a magyar pozíció ne állna homlokegyenest szemben egymással. Interjú Andrzej Sadecki Magyarország-szakértővel.
Bővebben >>>Szakál Péter annak bizonyítására tesz kísérletet, hogy bár másként ingyenélő Trump és Putyin, mindkettő a múltat képviseli – s mindkettőt maga alá temetheti az olajkorszak utolsó robaja. Hamarabb, mint gondolnánk.
Bővebben >>>Jean-Dominique Merchet, a védelmi kérdések egyik legismertebb francia kommentátora szerint tartós lesz az eltávolodás az Atlanti-óceán két partja között. Szembe kell azonban nézni azzal, hogy az ukrajnai rendezés során az EU eszköztelen, az európai újrafegyverkezés az Európai Unió keretein kívül történik majd meg. Szerinte Orbán Viktor vétóit mára az európai partnerek megszokták, átlépnek rajta, a magyar miniszterelnök pedig alighanem túlbecsüli Donald Trumphoz fűződő viszonyát. Nagyinterjú.
Bővebben >>>„Három év agresszorpártiság – amit sokszor három év lesz helyrehozni, ha egyáltalán – semmilyen előnnyel nem járt. Következménnyel annál inkább: a teljes megszégyenüléssel. Akkor is, ha most azt hiszik, a barátaik vezetik a világot.” Vélemény.
Bővebben >>>Alig néhány nap alatt összeomlott a nyugati világ szövetségi rendszere. A Trump-kormány jelezte, hogy az oroszok minden követelesét elfogadják, és abban is egyetérteni látszik Washington Moszkvával, hogy az EU-t szét kell verni. Nem világos, hogy miért történik mindez, de van olyan meglepetés, mint a Molotov–Ribbentrop-paktum volt.
Bővebben >>>Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.
Bővebben >>>A történészt, Oroszország-szakértőt Navalnij emlékezete mellett a későszovjet időszakról, a birodalom bukásáról és a keményedő Putyin-rezsimről is kérdezzük.
Bővebben >>>Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyar nagystratégia előkészítéséről beszélt, nemrég pedig a „gazdasági semlegességet” tette meg a magyar állam vezéreszméjének. Fehér Zoltán az Orbán-kormány korábbi diplomatája, aki a neves bostoni Tufts Egyetemen szerezte doktori fokozatát és többször publikált az államok nagystratégiáiról, úgy fogalmaz a lapunknak adott interjújában: messze nem csak kereskedelmi kapcsolatokat építünk Oroszországgal és Kínával.
Bővebben >>>Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival.
Bővebben >>>Világ körüli turnén a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika – és még NATO-csúcs is zajlik. Ezekről szól szerkesztőségi podcastunk.
Bővebben >>>Pontosan milyen fegyverek mehetnek Ukrajnába? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek?
Bővebben >>>„Egy adott pillanatban, akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikain nézeteket valló egykori tárcavezetőt arról kérdeztük, Emmanuel Macron miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások nyomán? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát?
Bővebben >>>Liza és Denisz megdöbbentő történetét Kijev megyei átmeneti otthonukban rögzítettük. Exkluzív riport.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.
Bővebben >>>„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika […]
Bővebben >>>
