Megütközést keltett Kirill moszkvai pátriárka, amikor az ukrajnai orosz invázió elindulása után a háború metafizikai jelentőségéről értekezett. Vajon miért támogatja az orosz ortodox egyház a tömérdek szenvedéssel járó harcokat? Nem pusztán arról van szó, hogy az orosz állam és egyház élén álló két volt KGB-s taktikai szövetséget kötött. (Putyinhoz hasonlóan Kirill is a szovjet titkosrendőrség embere volt.) Ukrajna nélkül nem létezik a Moszkva által dominált „orosz világ”, s az önálló ukrán ortodox egyház megszületése a Kreml és Kirill számára is vörös posztó volt. Nagykép.
Bővebben >>>Azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal, Orbán Viktor a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremtheti meg – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Artur Balázs. Magyarország múlt héten lemondott szczecini tiszteletbeli konzulja – a lengyel közélet egyik befolyásos szereplője, vezető lengyel politikusok barátja – szerint azért életbevágó most Ukrajna mellé állni, mert egy széttartó Európa […]
Bővebben >>>Oroszország arathat nagy győzelmeket Ukrajnában, végső veresége azonban már most garantált – állítja Karácsonyi Dávid geográfus, a posztszovjet térség kutatója. Miért mondja ezt? Hogyan születik meg az egységes ukrán nemzet a szemünk előtt? Mi lehet a konfliktus megoldása? Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát egyenesen ausztráliai kutatóhelyéről kapcsoljuk heti podcastadásunkba.
Bővebben >>>Puffadt, hamuszürke arc, indulatosság, áldozattudat és persze atomháborúval fenyegetőzés: a világ azt találgatja, mennyire stabil mentálisan Vlagyimir Putyin orosz elnök, akit néhány évvel ezelőtt még jéghideg, számító, de mindenképpen teljesen racionális szereplőnek tartottak. Biztosat senki nem tud, de a járvány két éve mintha nyomot hagyott volna a politikuson. Pedig nem mindegy, hogy egy szomszédját megszálló és szétromboló atomhatalom vezetője „csak” elvetemült, vagy őrült is.
Bővebben >>>Bár a háború végkimenetele természetesen még bizonytalan, néhány fontos következtetés már most levonható az eseményekből. Új világ jön, ami kiszámíthatóbb és biztonságosabb egészen biztosan nem lesz. Rácz András elemzése
Bővebben >>>Moszkva nyílt háborút folytat a szomszédunk ellen. Ki vállalja a felelősséget azért, hogy Magyarországot az agresszor Putyin bábjának nézik? Szerkesztőségünk véleménye.
Bővebben >>>Eddig az oroszok támogatták anyagilag Le Pen pártját, most egy magyar bank veszi át ezt a szerepet. Ebből így nem lesz európai radikális pártszövetség.
Bővebben >>>Forradalom vagy „külföldi terrorakció” történt? Kétséges, hogy valaha egyértelműen kiderül, ellentétben a ténnyel: most ért véget „a kipcsakok elnökének” hatalma. Elemzésünk.
Bővebben >>>Oroszország ultimátumot adott a NATO-nak, és egyre nő az esélye, hogy háborút indít Ukrajnában. A Nyugat elleni nagy szuverenitásküzdelemben a függetlenségünk elleni valódi fenyegetést a magyar kormány nem akarja észrevenni. Ablonczy Bálint elemzése.
Bővebben >>>A putyini vezetés most jutott el oda, hogy az ellenzék módszeres ellehetetlenítése után a legnagyobb független médiumot, a Meduzát is kinyírja. Ivan Kolpakov főszerkesztő a Válasz Online-nak adott interjúban elmeséli, miért ítélhette úgy a Kreml, hogy a portál veszélyes a hatalomra, s mivel jár, ha eddig meglévő kormányzati kapcsolataikat elvesztik.
Bővebben >>>A 2005 óta ellenzékből politizáló Mihail Kaszjanovot Putyinnal való munkakapcsolata mellett az ellenzék Alekszej Navalnij bebörtönzése utáni kilátásairól is kérdezzük. Meg arról, hogy néz ki Moszkvából a 2010 óta bimbózó magyar–orosz barátság, és liberálisként visszaadná-e Ukrajnának a Krímet.
Bővebben >>>Miért ennyire nyugtalan a Putyin-rezsim, és miért vált elnyomóvá egy olyan elnök, akiről hatalomra lépésekor még áradoztak a nyugati vezetők? Erről is kérdezzük podcastunkban Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt.
Bővebben >>>Miért pont most tüntetnek az emberek Oroszországban, ha az őket utcára szólító Alekszej Navalnijt évtizede vegzálja a rezsim? Például azért, mert nem csak Navalnij miatt tüntetnek: egyszerűen elegük van. Moszkvai elemzői segítséggel elmagyarázzuk, pontosan kiknek és miből.
Bővebben >>>Hogyan tudta Azerbajdzsán másfél hónap alatt felmorzsolni az eddig áthatolhatatlan karabahi örmény védvonalakat? De ami még fontosabb: kinek és milyen árat fizet a győzelemért? Elemezzük a 44 napos háborút.
Bővebben >>>Orosz szempontból Belarusz olyan probléma, amit sem gyorsan megoldani, sem ignorálni nem lehet. De ettől még nem lesz belőle következő Krím.
Bővebben >>>
