Újságíróknak tartott bejárást Magyar Péter miniszterelnök a Karmelita épületében és két másik vári minisztériumban. Az első hétvégén kétezer ember nézheti meg, amit ma délelőtt a sajtó munkatársai: a hatalom hűlt helyét. A megnyitott Karmelita mindenekelőtt üres, pedig látszólag minden a helyén van, a festmények a falakon, a fonott kerti bútor a teraszon, Orbán vaságya a dolgozószobája melletti kis hálóban. Mégis, még ezekben a privát terekben járkálva sem értjük meg jobban az embert, aki tizenhat évig meghatározta Magyarország sorsát. A Karmelitát nem a bőszítő luxus jellemzi, hanem a zavarbaejtő személytelenség.
Bővebben >>>A Magyar Nemzeti Múzeum Jagelló-páncéljának külföldre történt elajándékozása kőkemény bűncselekmény volt, állítja Bátonyi Péter. A műemlékvédelmi szakember szerint nem elégedhetünk meg a fejcsóválással, hanem lépni kell, méghozzá jogi eszközökkel. Ezért tett még tavaly év végén feljelentést az ügyben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával. Aligha meglepő módon a rendőrség ezt akkor azonnal elutasította, pedig jogi érvelése erős alapokon áll. Még nem késő tenni az ügyben, ezért is közöljük most írását.
Bővebben >>>A Trombitás úti Pikler-villát Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere tervezte. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan lakóház Budapesten, amely valóban világhírű külföldi építész alkotása, és berendezésével együtt valaha európai rangú összművészeti alkotás volt. A válságos állapotú, tönkretett villát az elmúlt hetekben kiürítette az állam, de még nincs eladva. Most fotókon is megmutatjuk az állapotát, és amellett érvelünk, hogy azonnal cselekedni kell: a Magyar Építészeti Múzeum kaphatná meg az épületet, amely a főváros kivételes kulturális látnivalója lehetne, a 20. század eleji közép-európai polgári életmód bemutatóhelyeként.
Bővebben >>>Lehűtjük a médiában sokfelé tapasztalható lelkesedést: a Citadella átépítése nem bámulatosan eredeti építészeti ötlet, és nem is az elnyomást jelképező erőd humanizálása. A miniszterelnök házi építésze, Taraczky Dániel a 19. századi katonai építészet értékes alkotását tette tönkre, sajnos jóvátehetetlen módon. Az erődöt ideológiai okokból darabolták szét egy, a köztudatban mélyen gyökerező történelmi féligazság miatt. A megmaradt épületcsonkba aztán a NER múltfelfogását összegző, propagandisztikus, velejéig hamis kiállítás került. Ha más nem is, a panoráma tényleg csodálatos.
Bővebben >>>Szövegíróként mindenki ünnepli az április 5-én 80 éves Bródy Jánost, pedig több ő annál – írja Stumpf András kollégánk, aláhúzva: bizony az urbánus Bródynak köszönhető, hogy a magyar népzene megjelent a beatzenében.
Bővebben >>>Két magyar származású üzletember tíz évvel ezelőtt gyűjtést kezdett a Kozma utcai zsidó temető helyrehozatalára. A történelmi sírkert az elmúlt évtizedekben borzalmas állapotba került, nagy részét elvadult bozótos borította el. Az egyesület évekig dolgozott, hogy megtisztítsa a parcellákat, most azonban a hitközség egyik napról a másikra kitiltotta őket. Pedig semmi mást nem akarnak, mint az általuk összegyűjtött pénzt a temetőre fordítani – miközben a hitközségnek aligha lesz erőforrása ezt a munkát elvégezni. A viszálynak a nemzetközi szinten is kivételes értékű temető láthatja kárát.
Bővebben >>>Az egykor kastélyt, kórházat és mintagazdaságot építő, a nyilasok és a kommunisták által is üldözött Halmy család újabb értékei kerültek vissza Magyarországra. A festményekből, fotókból és eddig nem kutatott dokumentumokból álló hagyaték talán elveszett volna a szülőhaza számára a lokálpatrióta történelemtanár nélkül, aki elszántan vetette bele magát a tragikus és fordulatos vecsési történet felgöngyölítésébe.
Bővebben >>>Nehéz politikai-ideológiai környezetben, de végső soron a kurátori koncepciót követve született meg a Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása a hun királyról. Mítoszépítés helyett mítoszok születését, vándorlását, átalakulását mutatja meg egy olyan történelmi alak kapcsán, akiről szinte csak néhány valós tényt tudunk, de évszázadokon át hozzátartozott a magyarok eredethagyományához.
Bővebben >>>Káel Csaba második nagyjátékfilmje az a mozgóképes alkotás, amelyet régóta megérdemelt az 1972-ben indult magyar táncházmozgalom. Néha döccenek a párbeszédek, a koreográfia és a muzsika időnként átveszi az uralmat a történet felett. Ám a magyar filmen régen látott jókedv, a színészek üde játéka, a vérpezsdítő kalotaszegi legényes, a szépen fényképezett táncok miatt annak is érdemes megnéznie, akitől idegen a néphagyomány világa. Ablonczy Bálint kritikája.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Hogyan tesszük tönkre a gyerekeink életét ugyanazzal, ami a miénket kisiklatta? Joachim Trier ilyen alapvető kérdésekre keresi a választ és gyönyörű analógiákban, költői kapcsolódásokban ébreszti rá szereplőit saját gyengeségeik összefüggéseire. Nem véletlen, hogy ez a kis költségvetésű norvég film a legpatinásabb filmfesztiválokon tarol ezekben a hetekben. Az Érzelmi érték nézése közben, amellett, hogy mellkasunkra nehezedik a transzgenerációs traumák súlya, feloldást is kapunk. Gyönyörű film arról, hogy soha nem késő megtenni a döntő lépést egymás felé.
Bővebben >>>Ismét meghirdették eladásra a Béla király úti kormányzati ingatlant, vagyis bejött jóslatunk, hogy az első licit eredménytelensége ellenére még a választások előtt mindenképpen el akarják adni az ősfás budai telket, ahol a köztársasági elnök rezidenciája is található. A zárt állami villapark történetében rengeteg a fehér folt. Mostantól azonban eggyel kevesebb ilyen van: Polinszky Tibor, aki 1977 és 1985 között volt a kormányvendégház felújításának és bővítésének tervezője, előlépett a nyilvánosság elé.
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>Az elmúlt száz év legnagyobb könyvadományát kapta a minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a hatvannégy kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji köteteket tartalmazó kollekciót két magánszemély ajándékozta az éppen 200 éves intézménynek. Jótékonykodik a nemzeti nagytőke? Netán vezető magyar üzletember lépett Széchenyi István és Teleki József nyomdokaiba? Esetleg a kommunista diktatúra elől külföldre elmenekült arisztokrata család leszármazottai tettek a nagy elődökhöz méltó felajánlást? Egyik sem. A 47 millió forintba került gyűjteményt egy nyugdíjas értelmiségi házaspár, Rozsondai Marianne és Béla vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak. Adventi történet a tudományos akadémia Philemon és Baucis házaspárjáról.
Bővebben >>>Örömmel ad most teret a Válasz Online az ország egyik legjobb szociális-kulturális-karitatív kezdeményezésének keretében létrehozott alkotás premierjének: cikkünkbe ágyazva találják Dés László A zene, az kell című dalának videóklipjét, amelyen hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek játszanak-énekelnek együtt profi szimfonikusokkal, a Danubia Zenekarral. Az együttes és a Máltai Szeretetszolgálat által futtatott Közös hang-projekt jövőre ráadásul szintet […]
Bővebben >>>Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.
Bővebben >>>
